Röviddel a korábbi négynapos túránk után ismét a folyót vallattam meg, viszont ezúttal a folyó egy másik szakaszán, számomra teljesen ismeretlen helyre esett a választásom.
Találtam egy nagyon régóta nem horgászott részt, a terep azonban jónak tűnt, így el is kezdtem szépen etetni, persze ügyelve arra, hogy ne hagyjak magam után semmilyen nyomot.
A második napi etetésemnél figyelmes lettem egy elnyomott cigarettacsikkre, ami bár nem volt túl bizalomgerjesztő, a hely ettől függetlenül jónak tűnt, ezért folytattam az etetést. A harmadik napon már láttam néhány ígéretes mozgást is, így alig vártam, hogy elérkezzen a horgásznap.
Az október 23-i hosszú hétvégét kihasználva csütörtökön, valamivel dél előtt indultam el, hogy kényelmesen kipakolhassak és közben figyelhessem a vizet. Megérkezésem után kezdtem bevinni a cuccokat, és ekkor jött a jobbegyenes, amit senki sem szeretne látni: két horgász már ült a helyemen. Két rendes srác volt, feedereztek, és nem tudták, hogy pont azt a helyet etettem napok óta, csak ők is kihasználták a hétvégét egy kis pecára.
Megkérdeztem, meddig maradnak, és mondták, hogy délután négyig. Ez éppen délben volt, így el kellett döntenem, mit tegyek. Ismerősök rögtön tanácsolták, hogy keresek inkább másik helyet, de úgy voltam vele, hogy ha már felépítettem egy rendszert, azt nem hagyom ott. Így hát ott ültem közel négy órát az autóban, hogy amikor a srácok elmennek, rögtön elfoglalhassam a helyet.
Amikor elpakoltak, azonnal kezdtem a horgászatot.
Még világosban sikerült bejuttatni a szerelékeket, de ezután hatalmas szélvihar érkezett. Ezzel önmagában nem is lett volna baj, viszont mellé 65 km/órás széllökések, és rendkívül alacsony légnyomás, esővel.
Minden adott volt ahhoz, hogy a halak ne “táplálkozzanak”. Ennek ellenére három kapásom volt, és kettőt halra is tudtam váltani.
Mindkét hal jóval tíz kilogramm felett volt, de nem mértem meg őket, mert bár tudom, hogy ez sablon szöveg, de nekem az élmény sokszor mindennél többet ér.
Azt hittem, az időjárás miatt majd tudok pihenni egyet, de ahogy hallottam a fák recsegését a túloldalon, nem volt túl megnyugtató érzés. Ahol én voltam, egy viszonylag tisztás rész volt, így valamivel nyugodtabb voltam. A csalik tekintetében a Ready Made szériát használtam, méghozzá az 50/50 és a Fish & Gammarus bojlikat 28 mm-es méretben, a hozzájuk passzoló 20 mm-es slow sinking balanszírozott horogcsalival kombinálva, ahogy azt szinte mindig teszem a folyón.
A halak ezt most is meghálálták.
A parton töltött időm körülbelül 18 óra volt, és a csalikba vetett hitem ismét eredményesnek bizonyult.
Üdvözlettel,
Kovács Mihály
Csalik
Horgászfelszerelések
